Hírek

Reng Zoltán a Világgazdaságnak adott interjúja

2018.04.25.

A Világgazdaságnak adott interjúban Reng Zoltán elmondta: a kvóta kivezetése árcsökkenést okozott, de középtávon az izocukor további térnyerése várható.

Stabil piacot adnak a feldolgozók a magyar kukoricatermelőknek

Jelentős árcsökkenést szenvedtek el az európai izocukorgyártók a cukorkvóta megszüntetése óta, de két éven belül helyreállhat a rend, és a szektor piaci pozíciói lényegesen javulnak – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Reng Zoltán, az iparág hazai piacvezetőjének számító Hungrana Kft. vezérigazgatója. Hozzátette: a bioetanolnál részben az uniós direktíva lesz meghatározó.

Az Európai Unió tavaly szep­tember végén szüntette meg a csaknem ötven évig fennálló cukorpiaci szabályozást. Hogyan változtatta meg a kvóták megszűnése a cukor és az izocukor piacát?

A cukorpiac a kvóta megszűnése után összeomlott, az árak csökkentek. Mindenki készült arra, hogy szeptember végétől már nem kötik mennyiségi szabályok a termelést, a gyárak 120 százalékra kapcsoltak. Mivel a domináns nagy gyártók piacot akarnak hódítani, a cukorrépa-terület növelésére biztatták a gazdákat. Ez önmagában is előrevetítette a mennyiségi növekedést, amire még rátett, hogy kiváló volt a cukorrépatermés. Ennek megfelelően most a piaci igényeknél 20-25 százalékkal magasabb a kínálat.

Mindez hogyan hat az izocukor piacára?

Ezt is alapvetően a kristálycukor termelői árai vezérlik, hiszen az európai cukorpiac 96 százalékát adja a kristály- és csupán 4 százalékát az izocukor. Ha a kristálycukor ára csökken, akkor a mi vevőink is elvárják, hogy olcsóbban adjuk a terméket. Ez az idén még nem is annyira drasztikus, mert a cukorrépa-feldolgozás idényjellege miatt van egy kis időbeli eltolódás, de a másfél évvel ezelőtti árakhoz képest jelentős az árcsökkenés.

Reng Zoltán, az iparág hazai piacvezetőjének számító Hungrana Kft. vezérigazgatója
Forrás: MW

Meddig tarthat ez az állapot?

Azt gondolom, tartós nyomás lesz az iparágon, és körülbelül két évig a mostani helyzet várható. Most megállt a bővülés, mert beestek a cukorárak. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a kvótarendszer kivezetésének hatásairól több elemzés is készült, amelyek egy dologban jutottak teljes konszenzusra: abban, hogy az izocukor részaránya a cukorpiacon bővülni fog. A kérdés csak az volt, hogy duplázódni vagy triplázódni fog-e. A jelenleg folyó gyárbővítésekkel egy év múlva 6 százalékra is emelkedhet az izocukor részaránya, további növekedést pedig az hozhat, hogy – elsősorban a tudatos táplálkozás térhódítása miatt – a kristálycukor-fogyasztás szűkül. Az sem mellékes, hogy az izocukor egy tradicionálisan olcsóbb áru. Ez nyilván vonzó az ipari felhasználóknak, amelyek azért is használják előszeretettel, mert egyszerűbben kezelhető.

A jövő tehát biztató, de hogyan befolyásolja a Hungrana idei terveit ez a piaci helyzet?

A Hungrana szabadegyházi üzeme Európa legnagyobb kukoricafeldolgozója, már 106 éve üzemel. 1980-ban kezdtük az izocukor-termelést, és azóta folyamatosan bővítjük az itt előállított mennyiséget. Hagyományainkat jól jelzi, hogy miután az 1980-as években az egyik legnagyobb üdítőgyártó cég a mi gyárunk területén belül palackozta az italait, azt az épületet, a mai nedves takarmánytárolót, most is kólaraktárnak hívjuk. A cég tavalyi éve nagyon jól sikerült, teljesítettük a terveket, de tudjuk, hogy az idei teljesen más lesz, ennek megfelelően cégünknél a tavalyinál lényegesen mérsékeltebb az eredményelvárás.

A másik meghatározó termékük a bioetanol. Itt milyenek a piaci kilátásaik?

Részben az uniós direktíva, részben pedig a kereslet-kínálat befolyásolja a helyzetünket. Az unió megújulóenergia-direktívája 2009-től 2020 végéig szabályozta, hogy a közlekedés energiafelhasználásán belül hány százaléknak kell megújulónak lennie, de azt nem nevezte meg, hogy miből. Az első generációs bioetanol ennek a célnak megfelelt, de 2012 októberében az Európai Bizottság előállt azzal, hogy még sincs ez így rendben, mert a megnövekedő kukoricafelhasználás felhajtja az árakat. Hároméves vita után eljutottunk odáig, hogy a 10 százalék megújulón belül maximum 7 százalék lehet az első generációs bioetanol. Közben pedig szakértők azt mondják, hogy a hiányzó 3 százalékot nem lehet másból előteremteni. A vita most arról folyik, hogy mi lesz 2020 után. Most úgy tűnik, az Európai Parlament és az Európai Tanács is azt az álláspontot képviseli, hogy amit 2020-ig elérünk, azt vigyük tovább.

Vagyis a kukoricatermelők megnyugodhatnak, lesz biztos piacuk?

Ha ez a szint maradhat, az azt jelenti, hogy ugyan új beruházások nem lesznek, de a mostani mennyiséget tartjuk a felvásárlásban. Ami nem kevés, hiszen csak a Hungrana évi 1,2 millió tonna kukoricát vásárol fel. Egyébként az Európai Bizottsággal folytatott vitában is arra világítottunk rá, hogy ez sokkal inkább mezőgazdasági, mint energiatermelési kérdés. Mert mégiscsak alapanyagot dolgozunk fel, és ha csak az etanolról beszélünk, akkor etanollá és takarmánnyá. Utóbbi visszaáramlik a mezőgazdaságba, mégpedig egy nagyon pozitív élettani hatású állati táp formájában. Ez garantáltan GMO-mentes, és kiválthatja azt a szóját, amelyet a dél-amerikai GMO-s termékekből importálnánk. Az árfelhajtásról szóló érvek cáfolhatók, a magyar gazdák pedig letették a voksukat mellettünk. Mi stabil vevők vagyunk, hatékonyságfejlesztő beruházásokkal növeltük is a feldolgozható kukorica mennyiségét, de a többi piaci szereplő is egyre több kukoricát vásárol. Más feldolgozó is bővített, és tavaly új szereplő is belépett a piacra.

Hogyan hat a kukoricaárakra a magyarországi feldolgozó-kapacitás növekedése?

Az idei évig azt lehetett mondani, hogy lokálisan nem volt árfelhajtó hatása. Ez abból adódott, hogy a megtermelt kukorica akár 60-70 százaléka is exportra ment – hozzáteszem feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül. Azt az árat pedig a világpiac határozza meg. Idén azonban ez egy kicsit megváltozott. A kukoricaár emelkedése figyelhető meg, és Magyarország elszakadt az exportpiacoktól, mert egy komoly ipari igény jelentkezett. Az alacsony kamatkörnyezet és a bőséges tárolókapacitások is javították a kukoricatermelők alkupozícióit. A betakarítástól eltelt fél évben fele vagy harmada ment ki a szokott exportnak.

Ez a helyzet miként befolyásolja a kukoricatermelési kedvet?

A gazdákat nyilván az érdekli elsősorban, hogy egy-egy adott növényből egy hektáron mekkora jövedelmet tudnak elérni. A kukorica képes nagy jövedelmet hozni, egyszerű a termesztéstechnológiája, de az időjárásnak az egyik leginkább kitett növény. Az elmúlt négy évben nagyon nyomottak voltak a világpiaci árak, és bár a készletek még mindig nagyok, hosszú idő után idén áll elő először az a helyzet, hogy több lesz a világpiaci felhasználás, mint a termelés. Egészen az idei évig azt mondtuk, hogy a hazai ipari felhasználásnak nem árfelhajtó, hanem a szélsőséges áringadozásokat csökkentő hatása van, most viszont ennél némileg nagyobb támaszt ad az áraknak. Nagy kérdés lesz hosszabb távon, hogy a magyar gazdák mennyire tudnak fejleszteni, fejlődni és stabilan nagyobb hozamokat és eredményt elérni.

Még csak a 2020 utáni uniós közös agrárpolitika iránya sejthető, részletei azonban nem. Ön mit vár, az iparág számára mi lenne a fontos?

Az alapanyag miatt a növénytermesztésben, a melléktermék-hasznosítása okán pedig az állattenyésztésben is érdekeltek vagyunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy valamilyen szinten megmaradjon ez a támogatási rendszer. Amit persze lehet sok oldalról támadni, hiszen mondhatjuk, hogy amit támogatni kell, az nem hatékony. Ugyanakkor a támogatások mellett is sok érv szól, hogy mást ne említsek, hazai termelés nélkül az alternatíva az import lenne, ami, ha az EU-n kívülről érkezik, akkor bizony az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal is komolyan számolni kell. Az is a támogatások fenntartása mellett szól, hogy ha azt akarjuk, hogy megéljenek a gazdák és maradjanak vidéken a fiatalok, akkor szükség van rá. Ez igaz hazai és uniós szinten egyaránt. Arra számítok, hogy más struktúra lesz, más prioritások, de jelentős támogatás-csökkenést nem várok.

A Brexitnek milyen hatása lehet?

Fontos szempont, hiszen az Egyesült Királyság kilépésével a költségvetés 7 százaléka hiányozni fog. A magyar termelők számára azért is létkérdés a rendszer fennmaradása, mert a nyugat-európai gazdákat már évtizedek óta támogatják, mi pedig csak 2004 óta vagyunk tagjai az EU-nak. Ahhoz, hogy tényleg utolérjük őket termelékenységben és hatékonyságban, időre van szükségünk. Úgy tapasztalom, elindult valami, egyre többen használják a precíziós gazdálkodást, egyre többen gondolkodnak öntözőfejlesztésben, terjednek a korszerű termesztéstechnológiák. De hogy valóban utolérjük a nyugat-európai színvonalat, ezeket a támogatásokat hatékonyságnövelő beruházásokra kell fordítani.

Százhat éves történet

A szabadegyházi gyárat még melasz alapon működő alkoholüzemként alapították 1912-ben, az izocukorgyártás pedig a kukorica-feldolgozó vonal beállításával 1981-ben indult. Tíz évvel ezelőtt új bioetanol üzemegységet avattak, 2012 óta pedig a gyár energiafelhasználásának 25 százalékát saját biomassza erőműve biztosítja. A keményítőket, szőlőcukrot, izocukrot, alkoholt, takarmányokat gyártó Hungrana Kft. jelentőségét jól érzékelteti, hogy közvetlenül 400, közvetve pedig – például az évi 1,2 millió tonna felvásárlásával – négyezer embernek biztosít munkát, és a magyar élelmiszeripari export 5,5 százalékát adja.

Forrás: a cikk a Világgazdaságban jelent meg 2018.04.23-án

Stabil piacot adnak a feldolgozók a magyar kukoricatermelőknek

Vissza

Galéria