Hírek

Nemzeti Fehérjeprogram

2018.12.07.

Idén is Siófok adott otthont a nagyszabású szakmai találkozónak, az Agrárszektor konferenciának, ahol az elmúlt évekhez hasonlóan támogatóként a Hungrana Kft. is jelen volt. Cégünk vezérigazgatója, Reng Zoltán a Nemzeti Fehérjeprogrammal foglalkozó kerekasztal beszélgetésben vett részt.  

Nemzeti Fehérjeprogram: a rovarfehérje lehet a megoldás?
 

A szója önmagában nem jelenthet megoldást a Nemzeti Fehérjeprogramra, fontos lenne olyan alternatívákra is koncentrálni, mint a kukorica melléktermékei, vagy akár a rovarfehérje, amely több százezer tonna színtiszta fehérje előállítására adna lehetőséget évente. A Nemzeti Fehérjeprogram sikeréhez elengedhetetlen, hogy a Magyarországon termesztett GMO-mentes szója ne hagyja el az országot, és itt kerüljön felhasználásra, a szakemberek szerint ugyanis néhány év múlva komoly problémát jelenthet majd a fehérjehiány az egész világon – hangzott el a siófoki Agrárszektor Konferencián.

Nem csak Magyarországra, de egész Európára jellemző, hogy behozatalra szorul a fehérjetakarmányokból, elsősorban a szójából, Európában ugyanis mindössze 10 százalékos az önellátottság a fehérjetakarmányokból – emelte ki előadásában Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. Habár Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy önellátásra rendezkedjen be fehérjéből, jelenleg teljesen abszurd képet mutatunk a fehérjetakarmány kérdésben. Miközben ugyanis messze nem tudjuk szójából előállítani a szükséges mennyiséget, még azt a kevés GMO-mentes takarmányt is exportáljuk, amit megtermelünk, az országba pedig folyamatosan áramlik be az import GMO-s szója külföldről. 


Gyuricza Csaba


A NAIK főigazgatója szerint ma a GMO-mentesség piaci előnyt jelent az ország számára, a teljes értékláncra vonatkozóan azonban nem valósítható meg, aminek az az oka, hogy a fehérjetakarmány nagy része a külpiacokról kerül be GMO-s takarmányként. Tavaly döntöttek arról Magyarországon, hogy elindul a Nemzeti Fehérjeprogram, ez azonban nem halad olyan ütemben, mint ahogy azt eltervezték, ezért a NAIK a saját kutatási és innovációs programjába is kiemelt témaként építi be a fehérjekutatással és fehérje stratégiával kapcsolatos elemeket a jövő évben – tájékoztatott.
 


Balról jobbra: Petőházi Tamás, Bene Zoltán, Bustyaházi László, Gyuricza Csaba, Kulik Zoltán, Makai Szabolcs, Reng Zoltán, Párkányi Gábor


Gyuricza Csaba szerint az a célkitűzés, miszerint Magyarországon 230 ezer hektáros területen termesszenek szóját, teljesen irreális elképzelés, a reális a 100 ezer hektár lehet. Ehhez azonban más típusú szaktanácsadási rendszerre van szükség a szójatermesztésben, öntözésfejlesztés nélkül pedig ma már elképzelhetetlen, hogy növekedjen a szója vetésterülete. Kiemelte, hogy a szója önmagában nem jelenthet megoldást, és fontos lenne azoknak a melléktermékeknek a használatára is koncentrálni, mint amelyek a kukorica, a napraforgó, vagy a repce ipari felhasználása után keletkeznek. Érdemes kiemelni a csillagfürtöt, az őszi borsót és a lucernát is, Magyarország számára ugyanakkor szintén perspektíva lehet a rovarfehérje, ami akár több százezer tonna színtiszta fehérje előállítására is lehetőséget adhatna évente.

 


Bene Zoltán


Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában kitért arra, hogy a világon megtermelt szója kétharmada Kínában landol. Az Európai Unióban Olaszország, Románia és Franciaország a legjelentősebb szójatermesztők, érdekes azonban, hogy a tavalyi évhez képest már Ausztria is megelőzi Magyarországot. Magyarországon 2,9 tonna szóját termesztenek hektáronként, az ára pedig tonnánként 100 ezer forint körül mozog. Jelenleg tonnánként 230 ezer forint körül van a szója önköltsége, ez azonban csak a hektáronként körülbelül 2,3 tonnás mennyiségnél térül meg. A cégvezető szerint a jövőben az jelentheti a legnagyobb problémát, hogy nem lesz majd megfelelő mennyiségű GMO-mentes vetőmag a magyar piacon, négy év alatt ugyanis a felére esett vissza a vetőmagelőállítás Magyarországon. A szója stabilabb fehérjenövény lehetne az országban, ha a gazdák megtanulnák jól termeszteni, jelenleg ugyanis hiányzik a megfelelő szaktudás, ami miatt például sok esetben nem megfelelő a betakarítási időpont sem – emelte ki.

 


Bustyaházai László


Bustyaházai László, az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója szerint ahhoz, hogy a Magyarországon termesztett szója itt maradjon az országban, elsősorban a fogyasztónál kell keresni a megoldást. Az országban termesztett szójabab unikálisnak számít a GMO-mentessége miatt, Magyarországon azonban a GMO-mentesség prémium értékének még nincs akkora jelentősége a fogyasztónál, mint például külföldön. Ezért nehéz a magyar szójának versenyeznie a külföldi takarmánygyártókkal, akik a GMO-mentességet automatikusan árazzák. Jelenleg a pet foodnak, vagyis a kedvteléséből tartott állatoknak van a legnagyobb igénye a GMO-mentes takarmányra, és nem a gazdaságban tartott állatoknak. Ugyanakkor pár év múlva a GMO-mentesség prémium jelentőségét felül fogja írni a fehérjehiány, a legnagyobb kérdés pedig az európai ellátás lesz, ezért is fontos egy teljesen más struktúrájú takarmánygyártás kialakítása az elkövetkező 15-20 évben. Az ügyvezető igazgató szerint nem szabadna hagyni, hogy a rengeteg magyar kukoricából készült melléktermék kijusson az országból, emellett pedig érdemes lenne elgondolkozni a rovarfehérjén is, mint fehérjehelyettesítő alternatíva – közölte.




Kulik Zoltán


A Magyarországra érkező szója 95 százaléka génmódosított, a GMO kérdést azonban érdemes minden állatfajnál külön kezelni – mondta Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Míg a tejnél nincs marginális árkülönbség egy GMO-s és egy GMO-mentes termék között, addig a pulykánál és az indító takarmánynál brutális különbség jelentkezne, ami jelentős takarmánydrágulást eredményezne. 2016-ban a világ takarmánygyártása átlépte az 1 milliárd tonnát, ami azt jelenti, és ha ez a növekedés ilyen mértékben folytatódik az elkövetkező években, akkor a fehérje pár év múlva komoly mennyiségi probléma lesz az egész világon. Kulik Zoltán a kerekasztal-beszélgetés többi résztvevőjéhez hasonlóan szintén az állati fehérjékben, azon belül pedig a rovarfehérjében látja az egyik megoldást.





Makai Szabolcs


Az biztos, hogy nem az elkövetkező években valósul majd meg, hogy a termékek teljes mértékben GMO-mentes alapanyagból készülnek, habár a szarvasmarha- és tejtermékeknél már megjelentek a GMO-mentes termékek – mondta Makai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója. A sertés- és baromfihús árakban ugyanakkor brutális áremelkedést jelentene, ha GMO-mentesek lennének, a vásárlók pedig még nem vásárolnak akkora mennyiségben ilyen jellegű termékeket, hogy ez kifizetődő legyen. A magyar takarmánygyártók részéről megvan az igény arra, hogy a Magyarországon megtermelt szóját használják, hiányzik azonban az elfogadható feldolgozói háttér, és a megfelelő nagyságú vetésterület hozzá. 




Párkányi Gábor


Arra a kérdésre, hogy van-e különbség az import és a magyar szója minősége között, Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője elmondta, hogy nagy szórás tapasztalható az eredményekben, de az átlagok tekintetében nincs nagy eltérés. A GMO-val kapcsolatban azonban kiemelte, hogy a közelmúltban vizsgáltak GMO-mentes takarmányt, melyben import szója okozott szennyezettséget, és a terméket a kereskedelmi láncból kellett visszahozni. 




Reng Zoltán


Idén szinte minden országból óriási igény mutatkozott a GMO-mentes gluténra, amelynek fő piaca a pet food és az akvakultúrák – hangsúlyozta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. A magyarországi kukoricafeldolgozás két fő piaca az izocukor és a bioetanol, amelyek nagyon szabályozott iparágnak számítanak, mindkettő piacát a politika határozza meg, jelenleg azonban kérdőjeles, hogy 2020 után mi vár erre a két iparágra. Nem biztos ugyanis, hogy a kukoricalapú melléktermékek elérhetőek lesznek majd 2020 után is, és akár az is bekövetkezhet, hogy feleannyi ilyen termék áll majd rendelkezésre Magyarországon, ha nem lesz meg a megfelelő politikai támogatás.


Forrás: agrarszektor.hu

Vissza

Galéria